egyszazalek

 

8061 MVPH Mosonmagyarovar Megerint atlatszo

 

motherson 3

 

nolato

 

Amonstone hzak log

 

pannowork uj

 

lajtaszig honlap 

teka uj

 

lajtamag 1

 

fortop kicsi

 

ufmlogo2

 

chio

mofem kicsi

 

wb jpg  

 

high5

 proba

 

superinfo

 

14_agnitiming_logo

 

 

2019.10.30.

Öt maraton és egy félmaraton a struccok mérlege Ljubljanában egy szuper hétvégén. Eredmények: Maraton: Takács László 2:52:03, Domonkos Péter 2:52:07, Kelemen István 3:16:26, Printz Ákos 3:23:19, Csapó András 3:49:18, Félmaraton: Vincze Csaba 1:32:27. Remek egyéni csúcsot futó Domonkos Petya beszámolója:

Azzal kezdeném, hogy a tavaly tervezett Frankfurt maratonomat elbuktam a májusi térdműtétem miatt. Aztán idén az UB-ra már egész jól sikerült felkészülnöm (110 kilit futottam 9,5 óra alatt). Tehát adott volt a kérdés, hogy hova menjünk ősszel maratont futni. Valaki a struccból bedobta, hogy Szlovéniába, egészen pontosan Ljubljanába kellene mennünk, mert nagyon sík és jól futható a pálya, pláne, hogy október végén van a verseny, így elvileg egy jó hőmérséklet is adott lehet. Megkezdtem a felkészülést, és mivel az állóképességem már meg volt a balatoni ultra után, csak gyorsulnom kellett. Idén előbb kezdtem a 30 kilis vagy az a fölötti  edzéseket, amiket egyébként 3-szor szoktam megjátszani a maratonok előtt, de idén ez 5 vagy 6 lett és az utolsó kettő már 2 órán belüli volt. Mindenképpen egy 2:50-en belüli időt szerettem volna megfutni a versenyen, ahhoz pedig bírni kell a 4 perces tempót 42,195 km keresztül. Eljött aztán a várva várt versenyhétvége, mert ugye pörög az idő mint a japán motorok. A Strucc futóklubból heten indultunk, mint a gonoszok. Nagyon kellemes kiránduló idő fogadott minket Szlovéniában és sajnos az előrejelzés sem kecsegtetett semmi pozitívummal (20-25 fok). Persze, ha a Trigláv (2700m) megmászását terveztük volna, akkor ahhoz tökéletes lett volna, de mi futni jöttünk. Miután elfoglaltuk a szobákat, indultunk a rajtszámokért és a tésztapartira. Minden nagyon flottul volt leszervezve, könnyedén, percek alatt megkaptuk a rajtcsomagot, aztán megettük a tésztát ezzel feltöltve a szénhidrátraktárakat. Profi szervezés, profi kiszolgálás. Este 8 fele még elmentünk egy kis pizzázásra a srácokkal, meg egy kicsit bejárni a pálya azon részét  ahonnan indultunk és hová érkeztünk, hogy mégis tudjuk mi a helyzet. A város egyébként gyönyörű, tiszta és baromi kedvesek az emberek. A hotelban végre a kényelmes ágyunk fogadott és egy brutál jót aludtunk, szerintem, még egy maraton előtt sem aludtam ilyen jót. Aztán mindenki jól bereggelizett és indultunk a rajthelyre. Az óra átállítás kicsit megzavart minket, mert az amúgy is későn kezdődő rajtra (10:30) még egy órát rádobott. Emiatt  olyan laza 20 fokban kezdtük el a versenyt, amit ugye nem mondhatunk optimális futóidőnek. Egy nagyon szűk utcából indultunk, így a helyezkedés a tolongás miatt abszolút lehetetlen volt, de kb. 1 km után felvettem a 4 perces tempót és belecsaptam a ’lecsóba’. A frissítés bámulatos és all inclusive volt, mindennel készültek, ami segíthette a futásunkat (sós víz, gélek, red bull, banán, mandarin, tea, fehérjeszeletek). A pálya első 21 km-e nagyon szép részeken vitte a futókat, viszont a 15. kili után rá kellett jönnöm, hogy valaki baromira benézte ennek a versenynek a szintemelkedését, mert itt aztán volt annyi, mint égen a csillag. A legdurvább, amikor a 30. kilinél körülbelül 1,5 km-t futottunk csak fel, akkor éreztem, hogy 23-25 fokban, ennyi szinttel teletűzdelt pályán, el kell engednem a 2:50 belüli nagy álmomat, és csak az egyéni csúcsra koncentrálni. Egyre inkább úgy láttam, hogy gyorsan fogynak a kilométerek, baromi jól ment a frissítés és nem vágott haza a meleg sem. Elérkezett a 36. kili, a nagy vízválasztó, ahol kezdődik a maraton. Nem görcsöltem, nem volt semmi gond. Aztán a 37, 38, 39 km-nél már vágtam a centit. A 40-nél megláttam Takács Laci barátomat, nem értettem miért van itt, hisz már rég a célban kellene lennie. Kérdeztem hogy van, a válasz: ‘nem túl jól, de menjek csak‘. Aztán persze poénból még a cél előtt egy utolsó komoly  emelkedő, már csak nevetni tudtam. Végül 2:52:07-tel becsapattam a célba! Hála istenek Laci barátom is összeszedte magát és pár másodperccel utánam ő is beért. Nagyon szép, de brutálisan nehéz verseny volt mindannyiunk számára, de végül mindenki teljesítette a választott távját és ketten közülünk egyéni csúccsal értünk be. 

ljub1   ljub2   ljub3

 

futonaptar BSI mozdulj velunk exterememan keszthely triatlon  kartyalogo

Spuri futobolt logo 500x500