egyszazalek

 

8061 MVPH Mosonmagyarovar Megerint atlatszo

 

motherson 3

 

nolato

 

Amonstone hzak log

 

pannowork uj

 

lajtaszig honlap 

teka uj

 

lajtamag 1

 

fortop kicsi

 

ufmlogo2

 

chio

mofem kicsi

 

wb jpg  

 

high5

 proba

 

superinfo

 

14_agnitiming_logo

 

 

2016.11.20.

Retek Zoli (3:44:18) beszámolója az Athén Maratonról:

Már a tavaszi futószezon vége felé tudtam meg, hogy Kerek Pál egy lelkes futó ismerősöm 42. születésnapjára az Athéni eredeti távú maratonijára készül, Itt született meg bennem a vágy és a lehetőség gondolata, hogy nekem is ott kell lennem, de a nevezést az utolsó pillanatig hagytuk, mert Pali bokája sérülés miatt, és az az én túlzott vállalkozásaim még bizonytalanná tették az álmokat. Ahogy közeledett az idő úgy alakult, hogy siketült nevezni. Az edzéseket lépésről lépésre követni, a repülőt és a szálódát lefoglalni, és márt ott találtuk magunkat, hogy itt van november 11 péntek, és Bécsből indul a repülőnk a 34. Athéni Autentic maraton eredeti útvonal teljesítésére. ( Tele voltam izgalommal kicsit félelmemmel az emelkedők miatt.)

athen1    athen2

Az utazásunk kényelmes, zökkenőmentes volt. Szállásunk tökéletes, a múzeumhoz közel az Akropolisz lábánál szomszédban kis kocsma, közel a metró megálló és persze a nagy napi gyűjtőpont is pár száz méterre volt tőlünk. Azt Pali nagyon ügyesen leszervezte.

A szombat reggeli ébredés után első dolgunk az expo volt, ahol a rajtszámok átvétele után még egyszer a portékák között kutakodva ráérősen megebédeltünk, vásárolgattuk és csodáltuk a tengert. Persze a hátizsákomban a Keszthelyről kapott fürdőrucimmal azon morfondíroztam, hogy nekem úsznom kell. Sajnos a partszakasz nem tette lehetővé, bár az idő nagyon kellemes volt 20-22 C fok. Az olimpiai létesítmények szemrevételezése után hazamentünk, elkészítettük a másnapi feladatra a rajtszámokat, ruhákat és lefeküdtünk, mert a reggeli koránkelésre és a maratoni teljesítésére vállalkoztunk, és az e-mailben nagyon határozottan megírták hogy aki a 6:10-ig nem lesz ott az utolsó busz indulásakor az maga oldja meg a Marathoni Palace-ba jutást. (kicsit számolgatva hány busz kell ahhoz, hogy 13-16 ezer embert kivigyenek, de megoldották) 7 óra körül a indulási helyen találtuk magunkat a marathoni múzeumba a rengeteg versenyző és Spártaiak között, akik a harci felszerelésben tartották a bemelegítést. A magas pulzus és az adrenalin fröccsök jelezték, hogy itt egy nagy napra ébredtünk. A rajt szakaszos indítással történt, én a harmadik zónába voltam besorolva ijesztően közel láttam a rajtkaput. Egyből bepánikozva elkezdtem érdeklődni, hogy jó helyen vagyok, vagy rossz helyre keveredtem. Megláttam a BSI versenyzőket a stábbal és velük egyeztetve arra jutottam, hogy jobb lesz óvatosan menni, mint mohon elfutni az elejét és a dombon meghalni. Pali a hatos zónából indult és óvatosságra intve sok szerencsét kívánva egymásnak elváltunk „majd a célban találkozunk a magyar zászlónál”. Még pár perc kis szorongás után elindult az elit futók tábora majd a kettes zóna, majd a hármas, és már azt vettem észre, hogy az első faluban vagyok, ahol a helyiek az olajfakoszurút osztogatva lelkesen szurkolnak a futóknak. Az összegyűlt lengyel futók egy hatalmas zászlóval hangosan énekelve élvezik a futás örömét, és hirdetették a győzelmet. Így ment ez a megválasztott tempóval egészen a 10 kilométerig ahol már mutatta a jeleit a kapaszkodó, ami kb. 3- 3,5 km keresztül tartott, de ezt még nagyon frissen és könnyedén ledolgoztam a 19-20 fok körüli melegben. Ahogy haladtam egyre csak azt vettem észre, hogy a szél is ellenem fordul, de az órámra nézve biztosan haladtam tovább a 145 pulzussal és 5.20- tempóval egészen a 18 km-ig, ahol kezdődött a hosszú emelkedő. A BSI futói azt mondták úgy gazdálkodjak az erőmmel, hogy ez 31km-ig tart, tehát hosszú lesz. Túl sokat kisalföldi lakóként nem tudtam készülni erre a dombra, viszont egy kis erdélyi dombozás volt a tarsolyomban amit október végén gyűjtöttem és ez jól jött mert hiba nélkül elértem a 31. km-t ahol már a csodálatos látvány terült elém, és tudatosult bennem, hogy innen csak lejtmenetben kell mennem, ami nem is volt olyan egyszerű dolog mint gondoltam. A sűrű frissítések (2,5 km-ként) és a kiváló szurkoló tábornak köszönhetően aránylag hamar ráfordultam a stadion utcájára. Hatalmas eufóriával beértem, nem tudom leírni azt az érzést ami ott fogadott. Jó volt a verseny, szép volt az idő és hatalmas élmény volta a stadionban letenni a hírt, hogy Győztem.

Győztünk mindannyian akik megéltük, akik részesei voltunk ennek a szerencsés napnak ennek az élménynek. Örülök, hogy részese lehettem ennek az élménynek még sokáig fogom dédelgetni és remélem kemény pillérként áll majd futóélményeim között, és fenntart amikor mélypontra kerülök. A magyar zászló sajnos nem találtam meg, viszont találkoztam nagyatádi Ironman ismerősökkel akiket nagyon meggyötört a domb, de sikeresen gratulálva egymásnak örültünk, hogy ott lehettünk. Később miután a csomagomat nagy nehezen megtaláltam, átöltöztem és már a Pali befutójára készülve élveztem a stadionba érkező futók látványos és megható célba érkezését, ami külön élmény volt számomra. Pár perc után megláttam Palit, aki magabiztosan, kicsit a célkitűzött idejétől eltérve nagy örömök között teljesítette élete legnagyobb születésnapi maratoniját. Kezébe nyomva az életmentő gyógyító sört tovább élveztük a helyzetet, és csak este felé megviselve tele élményekkel értünk a szállásra. Másnap reggel én már 8 órakor a tengerpart lehetőségét kihasználva lubickoltam a sós vízben és regenerálódtam, élveztem minden percét a szerencsémnek, hogy ott lehetek. Délután Palival a Lykovitos tetejéig szívattuk magunkat a sok lépcsővel a maratoni után, de a lenyűgöző látvány nem maradt el, a sörözés sem a kalamári vacsorával. Még kedd reggel is ott ébredtünk, amikor még az Akropolisz lábánál a szuvenírek nézegetésével és az emberek csodálatra méltó nyugodóságát irigyelve azon járt az eszem, hogy persze nekem oda is fel kell mennem, mert az Akropoliszt nem hagyhatom ki az élmények halmozásából, úgyhogy felmentem és csodáltam a hatalmas műemlék létesítményeket.

Hát eddig tartott Athén maratoni amiért hálás vagyok a sorsnak és a lehetőségnek, hogy ott lehettem, mindenkinek ajánlom aki teheti ne hagyja ki, és vigye a spártaiak örömhírét a maratoni eredeti útvonalán „GYŐZTÜNK”

 

futonaptar BSI mozdulj velunk exterememan keszthely triatlon  kartyalogo

Spuri futobolt logo 500x500